mszab

Kép forrása: Facebook / Dorina Costras Art A családon belüli- és / vagy kapcsolati erőszak ugyanúgy heti egy alkalommal követeli egy nő életét a mai Magyarországon. Vajon mi az az ingerküszöb, amit el kell érni, hogy igenis mérhető változás következzen be ezen sorsok megítélésében? Ma leginkább az áldozathibáztatás a bevett gyakorlat, mert ugye, miért tűri, miért marad, stb, stb, stb. Csakhogy ezzel a hozzáállással valami nagyon fontos dolgot felejtünk el: azt, hogy a bántalmazót sem "kényszerítette" senki a tett elkövetésére! Itt tegyük föl inkább a kérdéseinket: mi az hogy valaki bántalmaz bárkit is!? Az ottmaradónak egyetlen dolgot sem róhatunk föl! Senki nem akar bántalmazás áldozata lenni, senki nem "kéri" a pofont, a verést, az életveszélyt okozó testi sértést, a halált. Senki. De a bántalmazó eldöntötte, hogy ilyen-olyan okok miatt, de megteszi. Egyszer. Tízszer. Folytatólagosan. És ezt megállítani csakis a jogrendünk érzékenyebbé tétel...